Adó - Adótanácsadás - Adóbevallás - Könyvelő Iroda

2009 évi adójogszabály változások - ról

I

Törvényváltozások 2009. július 01-től

 

I. ÁFA törvény módosítás:

Áfa kulcs 25%-ra módosul, 20%-ról. Valamint az alapvető termékekre bevezetik a 18%-os ÁFA kulcsot.

II. TB törvény módosítás:

Munkáltató / foglalkoztató által fizetendő TB járulék csökken.

 

2009.06.30-ig fizetendő

2009.07.01-től minimálbér kétszereséig fizetendő

2009.07.01-től a minimálbér kétszerese fölötti rész után fizetendő

Nyugdíjbizosítási járulék

24%

24%

24%

Egészségbiztosítási járulék

5%

2%

5%

   - természetbeni
     eb. járulék

4,5%

1,5%

4,5%

   - pénzbeni eb.
     járulék

0,5%

0,5%

0,5%

III. Munkaadói és vállalkozói járulék módosítás

Munkáltató / foglalkoztató által fizetendő munkaadói és vállalkozói járulék csökken.

 

2009.06.30-ig fizetendő

2009.07.01-től minimálbér kétszereséig fizetendő

2009.07.01-től a minimálbér kétszerese fölötti rész után fizetendő

Munkaadói járulék

3%

1%

3%

Vállalkozói járulék

4%

2,5%

4%

IV. Személyi jövedelemadó törvény módosítás:

A jövedelem sávhatára 1.700.000 Ft-ról 1.900.000 Ft-ra emelkedik. A 18%-os kulcs viszont változatlan marad. Ez a változás visszamenőleges 2009. 01. 01-ei hatállyal.
2009.09.01-től a jövedelemhez hozzá kell számítani a családi pótlékot és az anyasági támogatást, melyekről a foglalkoztatottnak nyilatkozni a kell 2009.09.01-ig.

V. Nyugdíjtörvény módosítás:

Megszűnik a 13. havi nyugdíj.

 

 

2009. évközi változások
Személyi jövedelemadó
Adótábla, adójóváírás:
2009. január 1-ig visszamenien az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla a
teljes 2009-es adóévre megváltozik: az alsó, 18 százalékos kulcs sávhatára 2009, január 1-jéig
visszamenilegesen 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik.Az efeletti
jövedelem adója továbbra is 36 százalék.
Az adójóváírás mértéke, maximum összege és határa nem változik.
A családi pótlék az adóalapban:
2009. szeptember 1-jétil megszőnik a családi pótlék adómentessége, az ezentúl – egyéb
jövedelemként – adóterhet nem viseli járandóság (a rá esi adót nem kell megfizetni, de növeli az
adóalapot). A családi pótlék fele a pótlékot ténylegesen felvevi (jogosult) magánszemély adóterhet
nem viseli járandóságának számít majd, a másik fele a családi pótlékra szintén jogosult házastársa (a
másik szüli) vagy a vele közös háztartásban éli élettársa egyéb jövedelmeként lesz adóterhet nem
viseli járandóság. A külön éli és elvált szülik közül a gyermektil külön éli szüli nem jogosult
családi pótlékra, ezért neki jövedelemként sem kell számolnia a családi pótlék felével. Egyedülálló
szüli (jogosult) adóalapját a családi pótléknak csak a fele növeli.
A munkavállalónak a nem munkáltatótól származó, adóterhet nem viseli járandóságai között
nyilatkoznia kell a kapott családi pótlékról is és eldöntheti, hogy nyilatkozik ennek várható adóévi
összegéril is. A munkáltatónak az adóelileg-számításkor a tile származó, adóterhet nem viseli
járandóságok mellett mindaddig figyelembe kell vennie a nyilatkozat szerinti összegeket is, amíg a
munkavállaló a nyilatkozatát nem módosítja vagy nem vonja vissza. Ha a munkavállaló nyilatkozik
arról, hogy kap adóterhet nem viseli járandóságot, de nem jelöli meg annak összegét, a munkáltató 36
százalék adóelileget köteles levonni tile.
Egyszerősített vállalkozói adó:
2009. egészére 26 millió forintra nitt az egyszerősített vállalkozói adó bevételi értékhatára (a korábbi
25 millió forintról), 2010-ben – 2008-hoz hasonlóan – 25 millió forint a határ.(Az eva mértéke 2010.01.
hónaptól 30%). Ha evás cég vagy egyéni vállalkozó 2009. elsi felében túllépte az akkor érvényes
25 millió forintos bevételi értékhatárt, és ennek következtében kiesett az evából, az új értékhatár a
nem jogosítja fel visszalépésre (a módosítás ugyanis erre nem tartalmaz átmeneti rendelkezést).
Általános forgalmi adó változásai:
Adómérték változás:
2009. július 1-jétil az áfa normál kulcsa 20 százalék helyett 25 százalék, s az 5 százalékos kulcshoz
másik kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs társul.
18 százalék áfa tejre, kenyérre:
A tej és a tejtermékek értékesítését ezentúl 18 százalékos áfa terheli. Ez nem az összes tejtermékre
vonatkozik. Szintén 18 százalék lesz az áfája a kenyérnek és az egyéb pékáruknak.
Távhiáfa:
A távhiszolgáltatás áfája 18 százalék lesz, de leghamarabb csak 2009. augusztus 1-jétil, addig a távhi
áfa július 1-jétil 25 százalék.
Átmeneti rendelkezések:
Elileges jogügyletek esetében a 2009. július 1-jét megelizien fizetett elilegek 20 százalékos
áfakulccsal adóznak, a 25 százalékos adó csak az elileggel csökkentett vételárrészt terheli.
Ha az ellenértéket elszámolási idiszakonként fizetik meg (áfa tv. 58§), akkor
- a 2009. július 1-je elitt lezáruló elszámolásokra kizárólag a 20 százalékos adómérték
alkalmazható (akkor is, ha fizetni csak 2009. június 30-át követien kell);
- a 2009. június 30-a utánra áthúzódó elszámolásokra szintén 20 százalék az áfa, ha fizetési
esedékességük 2009. július 1-je elittre esik;
- a 2009. június 30-a utánra áthúzódó elszámolások áfa kulcsa viszont megosztottan 20 és 25
százalék, ha a kifizetésük 2009. június 30-át követien esedékes (az áfát olyan arányban kell
megosztani a két kulcs között, amilyen arányban az áthúzódó idiszak naptári napjai 2009.
július 1-je elittre és utánra esnek).
Áfaséma határozott idiszakra szóló elszámolásra:
Elszámolási idiszak Esedékességi (teljesítési határidi Áfamérték
Június Június 20%
Június Július 20%
Június és július Július 20% és 25%*
Július Július 25%
*A júniusi napokra 20%, a júliusi napokra 25%.
Pénztárgép-átállítás:
2009. július 1-jétil az áfás számla, gépi nyugta kibocsátására alkalmas pénztárgépeket és
taxamétereket az érintett adóalanyoknak legkésibb 2009. augusztus 31-éig kell átállítaniuk a
megváltozott adómértékekre, amíg át nem állnak, addig kézzel kötelesek nyugtát, illetve számlát
kiállítani.
Járulékok, szakképzési hozzájárulás változása:
A társadalombiztosítási járulék mértéke:
2009. július 1-jétil a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a
minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedi része után 26 százalék
társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a korábbi 29 százalék helyett.
A társadalombiztosítási járulékon belül
- az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2 százalékra csökken (ebbil 0,5 százalék a
pénzbeli, 1,5 százalék a természetbeli járulék);
- a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke változatlanul 24 százalék.
A 29 százalékos társadalombiztosítási járulékalapnak csak a minimálbér kétszeresét meghaladó
hányadát terheli a (korábban az egész jövedelemre ennyi járulékot kellet fizetni).
Munkaadói járulék:
2009. július 1-jétil a munkaadó a munkavállalójának kifizetett jövedelemnek a minimálbér
kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedi része után 1 százalék járulékot köteles
megfizetni, a jövedelem e fölötti részére változatlanul 3 százalékot (korábban a teljes jövedelemre 3
százalékot kellett fizetnie).
Vállalkozói járulék:
2009. július 1-jétil, az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járuléka alapjának a
minimálbér kétszereséig (2009-ben havi 143 ezer forintig) terjedi rész után 2,5 százalék vállalkozói
járulékot köteles megfizetni, a járulékalap ezt meghaladó része után változatlanul 4 százalékot
(korábban a teljes járulékalapra 4 százalékot kellett fizetniük).
Foglalkoztatás bivítés:
Pályakezdik:
A pályakezdi – vagyis a 25. életévét, felsifokú végzettség esetén a 30. életévét be nem töltött, Start
kártyával rendelkezi – fiatal foglalkoztatását vállaló munkaadót a foglalkoztatás iditartama alatt a
pályakezdi után ezentúl a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett csökkentett járulék
terheli, mégpedig a foglalkoztatás elsi évében 10, a másodikban pedig 20 százalék (korábban
pályakezdi után az elsi évben 15, a második évben pedig 25 százalékot kellett fizetnie).
A megváltozott kedvezmények nem visszamenilegesek, a foglalkoztatásnak a törvény hatálybalépését
követi idejére érvényesíthetik, de azok esetében is alkalmazni kell iket, akik 2009. július 1-je elitt
váltották ki a Start kártyát.
Gyes, gyed, gyet:
2009. július 1-jétil a gyes, a gyed, a gyet és az ápolási díj folyósításának megszőnését követi,
valamint a gyes melletti foglalkoztatás, továbbá a tartósan álláskeresi foglalkoztatása a
pályakezdikéhez hasonlóan kedvezményezett, vagyis a foglalkoztató 29 százalék
társadalombiztosítási járulék helyett a foglalkoztatás elsi évében 10, a másodikban 20 százalék
fizetésére kötelezett (korábban az elsi évben 15 százalék, a második évben 25 százalék
társadalombiztosítási járulékot kellett fizetnie).
Egészségbiztosítási ellátások:
Passzív táppénz:
2009. augusztus 1-jétil a biztosítási jogviszony megszőnése után kezdidi keresiképtelenség idejére
járó táppénz (passzív táppénz) egynapi összege nem haladhatja meg a havi minimálbér – 2009-ben
71500 forint – 150 százalékának harmincad részét, 2009-ben ez 3575 forint (korábban a passzív
táppénz összege nem volt maximálva). Az új szabály 2009. július 31-e után kezdidi
keresiképtelenségre érvényes.
Táppénz felsi határa, mértéke:
2009. augusztus 1-jétil a táppénz havi összege nem haladhatja meg a táppénz elsi napján érvényes
minimálbér 400 százalékát, ez 2009-ben havi 286 ezer forint (korábban a táppénz összege nem volt
maximálva). Az új szabály a 2009. július 31-e után kezdidi keresiképtelenségre érvényes (vagyis aki
korábban vált keresiképtelenné, arra nem).
A táppénz a fekvibeteg-gyógyintézeti ápolás iditartamára és két évnél rövidebb folyamatos biztosítási
idi esetén 50 százalék (60 százalék helyett), két évnél hosszabb biztosítási idi esetén pedig 60
százalék (a korábbi 70 helyett).
Az új szabály a 2009. július 31-e után kezdidi keresiképtelenségre érvényes (vagyis aki korábban
vált keresiképtelenné, annak még a 70, illetve 60 százalékos mérték szerinti táppénz jár a
keresiképtelenség teljes iditartamára).
Betegszabadság:
2009. augusztus 1-jétil a betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár a korábbi 80 százalék
helyett (a távolléti díj továbbra is a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok és a rendkívüli
munkavégzés miatt járó kiegészíti pótlék összegének a távollét idejére számított idiarányos átlaga).

 

Tájékoztató a 2009 évi adójogszabályok változásáról

 

A 2009. évi adójogszabályok különböző időpontokban lépnek életbe, van amelyik január 1.-vel,  a többség általánosságban február 1.-től hatályos és van amelyik visszamenőlegesen már 2008-ra is alkalmazható.

 

Személyi  jövedelemadó

A személyi  jövedelemadó mértékei és sávhatárai nem változnak 2009-ben.

Megváltozik az adókedvezmények köre és elszámolásuk szabályai:

        Ennek keretében január 1.-i hatállyal bevezetésre kerül a háztartási adókedvezmény, mely
        bizonyos igénybevett szolgáltatások után vehető igénybe. Ezek: lakás felújítás és korszerűsítéssel
        kapcsolatos szolgáltatások, háztartási gépek javítása, karbantartása, fűtő berendezések és 
        rendszerek, hideg-melegvíz és szennyvíz hálózat javítása, karbantartása, gyermekfelügyelet és
        gondozás stb
        Alapja a számla végösszegének 30%-a, de összevonva más egyéb kedvezményekkel nem lehet
        több mint 100.000 Ft évente. Aki háztartási kedvezmény kíván igénybe venni nem választhatja 
        az egyszerűsített adómegállapítás lehetőségét.  A kedvezmény alapjául szolgáló számlák adatait
        az Adóhatóság felé közölni kell.

        A magánszemély összesen nyolc  jogcímen vehet igénybe összevont adókedvezményt:
        Ezek: tb és magán-nyugdíjpénztári befizetés 3 féle, tandíj, biztosítások, közcélú adomán és a
        háztartási adókedvezmény.

        Január 1.-től érvényes előírása szerint meghatározott sorrendben lehet a kedvezményeket 
        igénybe venni.   Alkalmazás szabálya: A magánszemély saját maga által elkészített bevallásában
        maga határozhatja meg a sorrendet.  Adóhatósági egyszerűsített bevallás esetén vagy ha magán
        személy nem jeöli meg a sorrendet a törvény által előírt sorrendben kell a kedvezményeket
        igénybevenni.

        A törvényi sorrend:  1.)     lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét
                                             2.)    személyi kedvezményt
                                                 3.)    családi kedvezményt
                                                 4.)    minden más egyéb igénybevehető kedvezményt

Új előírás 2009 január 1.-től a magánszemélyek részére az adóhatóság közreműködésével benyújtott egyszerűsítet bevallás.  Lényege, hogy ha  a magánszemély élni kíván a lehetőséggel nyilatkozni a kell az adóhatóságnak és a hatóság nála lévő és hozzá adatszolgáltatás formájában elküldött adatokból elkészíti a személyi jövedelemadó bevallást és kiszámítja az adót, melyet jóváhagyásra, kiegészítésre, módosításra esetleg újabb adatok közlésére (pl. kedvezmény igénybevétele) megküld a magánszemélynek aki aláírásával ellátva visszaküldi azt.

Egyszerűsített adómegállapítást választhat az akinek munkáltatótól származó jövedelme volt, adókedvezményt kíván érvényesíteni.
Nem választhatja a bevallás elkészítésének egyszerűsített módját az a magányszemély aki bevallás benyújtására kötelezett valamilyen okból, egyéni vállalkozó,  háztartási célú kedvezményt kíván érvényesíteni.

               A munkáltató továbbra sem köteles a magánszemély adóbevallását elkészíteni.

Cégautó adó    -------->   2009 február 1.-től hatályos

Kikerül a személyi jövedelmadóból a cégautó adó és átkerült a Gépjármű adóról szóló törvénybe.
(A változás lényeg, hogy aki eddig fizetett az most kevesebbet kell, hogy fizessen, de aki eddig nem fizetett annak ezután kell fizetnie.) Megszűnik a cégautó adó utáni munkaadói járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
 
A kifizető személygépkocsijának magáncélú használata és az e használattal összefüggő úthasználati bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatás

Adómentes a magánszemélynél a munkába járás költségtérítése ha a térítés nem haladja meg a rögzített normát.

A cégautó adó fizetésére kötelezett:  a jármű nyilvántartásban szereplő tulajdonosa vagy ennek hiányában a költséget elszámoló. Ez azt jelenti, hogy a külföldi rendszámú járművek után is kell fizetni cégautó adót ha számolnak el utána költséget.

A személygépkocsi fogalmát továbbra is az SZJA törvény határozza meg.
Figyelem:  személygépkocsinak minősül a kettőnél több személy szállítására alkalmas un kis áruszállító jármű is.

Mértéke   a jármű életkorától függetlenül:    1600 ccm-ig  7.000 Ft/hónap
                                                              1600 ccm felett  15.000 Ft/hónap

A cégautó adót negyedévente kell  bevallani és megfizetni a negyedévet követő 20.-ig.
A  cégautóadóból levonható a befizetett gépjárműadó összege.

Társaságoknak kivétel nélkül minden személygépkocsi után meg kell fizetni az új cégautó adót.
Az EVA-s vállalkozóknak is kell a jövőben cégautó adót fizetni, ha van a tulajdonukba gépkocsi.

A magántulajdonban lévő a cég érdekében használt autó után is kell cégautó adót fizetni, ha bárki költséget számol el vele szemben. Kivétel ez alól amikor a magánszemély birtokában lévő szgépkocsi után kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén számolnak el költséget vagy a magánautóval munkábajárás költségeinek a megtérítése esetén ha az nem haladja meg az SZJA törvényben rögzített mértéket.
Igazolás nélkül elszámolható összeg:  2009-ben 9Ft/km átalány költség és az üzemanyag fogyasztási norma szerinti mennyisége és az APEH által közzétett üzemanyagár szorzata.

       Egyéni vállalkozók esetében:  Ha a személygépkocsi nem az egyéni vállalkozás eszköze, akkor
       értékcsökkenés átalányban, más egyéb költségek útnyílvántartás alapján a hivatalos utak
       arányában számolhatók el.  Ebből az következik, hogy a költség elszámolás cégautó adó fizetési
       kötelezettséget keletkeztet.

 

Kiküldetési rendelvény  ------>  2009 január 1.-től

A kifizető által kiküldetési rendelvény alapján elszámolt hivatali, üzleti utazás költségtérítése valamint az étkezési költségtérítés a magánszemélynél nem jövedelem feltéve ha nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható összeget.
Szigorú feltétel a kiküldetési rendelvény.

Kiküldetési rendelvény  két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza:

  1.  hivatali utazás célját
  2. időtartamát
  3. útvonalát
  4. futás teljesítményt
  5. utazási költségtérítést
  6. élelmezési költségtérítést
  7. költségelszámoláshoz szükséges adatokat

 

Osztalékadó ----> 2009 január 1.-től

Megszűnik a 35%-os adókulcs mind az egyéni vállalkozók vállalkozói osztalékadó alapja mind a magánszemélyek társas vállalkozásból származó  osztaléka után.  A módosult szabályok már 2008-ra is alkalmazhatók!

 

Tagkölcsön egyszeri elengedése kedvezményes 10%-os osztalékadó fizetése mellett.
A 2008 évre megállapított osztalékból az évsorán elengedett tagi kölcsönnel egyező összeg 25% helyett 10%-os kulccsal adózik. Kizárólag 0 2008 évi adózott eredmény terhére megállapított osztalékra alkalmazható, az eredménytartalékból igénybevett összegre nem.
Legkésőbb június 30.-ig ki kell fizetni nem csak előírni kötelezettségként, vagyis a forrásának rendelkezésre kell állni.
Ez az osztalék rész mentes az ajándékozási illeték alól és vagyonosodási vizsgálatnál  nem képez vagyongyarapodást. Nem terheli 14%-os EHO.

 

Társasági és osztalékadó valamint különadó változások
               
Érdemleges változás nincsenek a Társasági adó és a Különadó törvényben.

 

Általános forgalmi adó előírások változása    

Nem kötelező a számlán feltüntetni a vtsz és szj számokat.

Számlát kiállítani a teljesítést követő „ésszerű” határidőn belül kell kiállítani, ami a következőt jelenti:
készpénzes ügylet esetén a készpénz fizetéssel egyidejűleg, nem készpénzes fizetés esetén a teljesítést követő 15 napon belül. Nem ÁFA alanyok esetében ésszerű határidőn belül lehetséges.

Ha magánszemély előleget fizet vagy a termék vásárlása vagy szolgáltatás igénybevételének összege eléri vagy meghaladja a 900.000 Ft, az eladó számlát köteles kibocsájtani.
(A törvény arról nem szól, hogy mit kell akkor tenni ha a vevő nem kívánja elárulni adatait)

Számla korrekció:  Módosító okirattal lehet a kibocsájtott számlát helyesbíteni. ( A régi módszer, a stornirozás és új számla kibocsájtása módszer is alkalmazható)
A módosító bizonylatot is szigorú számadásba kell vonni és nyilvántartani.
A módosító bizonylaton utalni kell a vevőre, a helyesbíteni kívánt eredeti bizonylat számára és érthetően világosan le kell írni a helyesbítést.
A géppel kiállított eredeti bizonylatok így helyesbíthetők (pl: vevő neve).  A kézzel írtak kézzel is javíthatók.

 

Adózás rendjének változásai

A Beszámolót 2009 május 1.-ét követően kizárólag elektronikus úton lehet a közzétenni és a Cégbíróságnak eljuttatni valamint az APEH és ezen az úton fogja megkapni. A közzététel díja 3000,- Ft
lesz.  Azon cégeket akik közzétételi kötelezettségüknek felszólítás ellenére sem tesznek eleget 30 nap után törlik a cégnyilvántartásból.

Egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás

A munkáltató nem kötelezhető a magánszemély szja bevallásának elkészítésére.
A magánszemélynek február 15.-ig kell a APEH részére jelezni ha kéri az egyszerűsített szja bevallás elkészítését a hivataltól.

Végrehajtási eljárás

Január 1.-t követően indított végrehajtási eljárás esetében először az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetéseket kell rendezni és csak ezután indítható meg a bankszámla elleni végrehajtás. Eddig akkor is leemeltek a bankszámláról pénzt ha másik adónemen a tartozást meghaladó többlet volt.

Készpénzforgalom korlátozása

Február 1.-től a 250.000 Ft-nál nagyobb összegű tartozás megfizetése szankció mentesen csak bankszámla útján fizethető meg, átutalással vagy kártyás fizetés útján, de törvényes a váltó kibocsájtása is. A 250.000 Ft feletti készpénzes kifizetést 20% mértékű mulasztási bírság terheli.
Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell vonni,  ha a kifizetés több részletben történik.

 

" Kocsi "

Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft.

Föoldal

Bemutatkozás

Szolgáltatások

Elérhetőség

2008 adó és járulék törvény az adómegállapításra, bevallásra, megfizetésra vonatkozó része.

 

 

Linkek

Angol

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft. Könyvelő Iroda teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt, könyvvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérrel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, cégalapítás, adóbevallás, bérszámfejtés, könyvvitel, TB. ügyintézés-képviselet, Budán. Könyvelés Budapesten
Az ügyfeleink számára biztosítunk, konzultációkat, amellyel törekszünk az adófizetési kötelezettségek optimalizálására, adómegtakarításokra. Szigorúan a törvényi keretek között készítünk elő döntési lehetőségeket, adófizetési elképzeléseknek megfelelően. Minden vállalkozás számára fontos, hogy a saját pénzügyeiről naprakész információkkal rendelkezzen.
A hatóságok előtti képviseletét Cégünk saját munkatársai látják el. Munkánkat szerződéssel végezzük
Vállalkozásunk több mint 15 éve folytat gazdasági társaságok és kisvállalkozások számára, teljes körű könyvelési és tanácsadói szolgáltatást. A gazdasági élet teljes területén végzünk könyvvezetést.
A folyamatosan megújuló adó- és számviteli rendszer évről évre ad komoly feladatot számunkra. E feladatvállalásunkban a cégek maximális érdekképviseletén túl a legfontosabb célunk a törvényes keretek betartása és hitelességünk megőrzése.
Ha céget alapítana, segítségünkre számíthat, nem csak a könyvvitel területén, mivel munkánkat mérlegképes könyvelőn és adótanácsadón kívül ügyvéd és könyvvizsgáló is segíti. Így könyvelő irodánk már cége kezdő lépéseinél ott lehet, és segítő kezet nem csak a könyvelés terén, nyújthat. A könyvelő iroda szolgáltatásairól (könyvelés,kettős könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés,..) kérjen árajánlatot telefonon vagy elektronikus levélben.