Adó - Adótanácsadás - Adóbevallás - Könyvelő Iroda

2010 évi adójogszabály változások

I

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása


 70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.
 (2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)
 a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
 aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
 vagy
 ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
 az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
 b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
 c) az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész;
 d) iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
 e) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.
 (3) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül
 a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának
 aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
 vagy
 ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
 az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
 b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész;
 c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának
 ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
 vagy
 cb) üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
 az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.
 (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában
 a) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;
 b) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervnek és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;
 c) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;
 d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is);
 e) a (2) c) pontjában említett bevételnek minősül az átvállalt (viselt) költség, ha az iskolarendszerű képzés
 ea) - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését,
 eb) a juttatóval munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja;
 f) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a (2) bekezdésben említett munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa.
 (5) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül
 a) a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
 aa) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
 ab) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
 ac) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát,
 meg nem haladó rész;
 b) a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg;
 c) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott - egyébként adóköteles - juttatás együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész
 az a) pont szerinti esetben akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen az a) pont szerinti bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, azzal, hogy
 1. a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti bevétel;
 2. a juttató az 1. pont figyelembevételével megállapított adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.
 71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.
 (2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.
 (3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.
 (4) Ha az adóhatóság a (2) bekezdés rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

 

" Kocsi "

Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft.

Föoldal

Bemutatkozás

Szolgáltatások

Elérhetőség

Vissza

 

 

Linkek

Angol

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft. Könyvelő Iroda teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt, könyvvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérrel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, cégalapítás, adóbevallás, bérszámfejtés, könyvvitel, TB. ügyintézés-képviselet, Budán. Könyvelés Budapesten
Az ügyfeleink számára biztosítunk, konzultációkat, amellyel törekszünk az adófizetési kötelezettségek optimalizálására, adómegtakarításokra. Szigorúan a törvényi keretek között készítünk elő döntési lehetőségeket, adófizetési elképzeléseknek megfelelően. Minden vállalkozás számára fontos, hogy a saját pénzügyeiről naprakész információkkal rendelkezzen.
A hatóságok előtti képviseletét Cégünk saját munkatársai látják el. Munkánkat szerződéssel végezzük
Vállalkozásunk több mint 15 éve folytat gazdasági társaságok és kisvállalkozások számára, teljes körű könyvelési és tanácsadói szolgáltatást. A gazdasági élet teljes területén végzünk könyvvezetést.
A folyamatosan megújuló adó- és számviteli rendszer évről évre ad komoly feladatot számunkra. E feladatvállalásunkban a cégek maximális érdekképviseletén túl a legfontosabb célunk a törvényes keretek betartása és hitelességünk megőrzése.
Ha céget alapítana, segítségünkre számíthat, nem csak a könyvvitel területén, mivel munkánkat mérlegképes könyvelőn és adótanácsadón kívül ügyvéd és könyvvizsgáló is segíti. Így könyvelő irodánk már cége kezdő lépéseinél ott lehet, és segítő kezet nem csak a könyvelés terén, nyújthat. A könyvelő iroda szolgáltatásairól (könyvelés,kettős könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés,..) kérjen árajánlatot telefonon vagy elektronikus levélben.